Haszonélvezeti jog alapok

Haszonélvezeti jog cikkem volt már korábban (ide kattintva tudja elolvasni). Azonban azt ott nem írtam le, hogy mik is az alapvető szabályai. Pedig egy ingatlanos ügyvéd praxisában nap mint nap előkerül. Amikor éppen nem ingatlan adásvétel kapcsán jönnek vele elő az ügyfelek, akkor rendszerint öröklés miatt kérdeznek. Ott fordul ugyanis elő az úgynevezett özvegyi jog.

A haszonélvezeti jog lényege, hogy a haszonélvező más tulajdonában álló dolgot használhat, lényegében ahogy akar. Még a tulajdonos sem szólhat bele – kivéve mikor igen, erről írok később.

Gyakori állítás:

“A haszonélvezet erősebb a tulajdonjognál.”
Ismeretlen szerző

Erősebb a haszonélvezeti jog a tulajdonjognál?

Nem erősebb, csak nem ugyanarra való. Ami miatt azt mondják sokan, hogy erősebb, hogy a haszonélvező maga dönt el, hogy a tulajdonos bemehet-e egyáltalán a haszonélvezettel terhelt ingatlanra. Persze lehet haszonélvezet ingó dolgon is, de ez nagyon ritka. Tehát tipikusan ingatlan haszonélvezetéről beszélünk.

A haszonélvező azért bármit nem csinálhat meg az ingatlannal: amennyiben a haszonélvező rongálja azt, nem vigyáz rá, nem fizeti a költségeket, akkor a tulajdonos közbeléphet. Egyrészt ellenőrizheti a haszonélvezőt – tipikusan évente 1-2 alkalommal bemehet a házba. Ha azt látja a tulajdonos, hogy a haszonélvező veszélyezteti az ingatlan állagát (pl. nem fűti), úgy jogosult biztosítékot kérni arra az esetre, ha emiatt javíttatnia kell. Ha nem kap biztosítékot, akkor a bíróságtól kérheti a haszonélvezeti jog felfüggesztését. Ha a bíróság ezt megadja, akkor a haszonélvező értelemszerűen nem is lakhat ott a továbbiakban. Ez egyébként nagyon ritka, de szerintem elsősorban azért, mert nem szoktak ilyen pereket indítani.

Ki mit fizet?

A rendkívüli javítások és helyreállítások a tulajdonost terhelik, a mindennapi fenntartással járó kiadások és kisebb javítások a haszonélvezőt. Egy kazán karbantartás tehát a haszonélvező költsége, a kazáncsere viszont már a tulajdonosé. Végső soron mind a ketten érdekeltek abban, hogy rendben legyen az ingatlan, így érthető a költségek megoszlása. Természetesen ettől a szabálytól el is térhetnek, ha ebben egyetértenek.

A javításokat egyébként elvégeztetheti a haszonélvező is, ilyen esetben követelheti a tulajdonostól, hogy ennek költségeit fizesse ki.

Hogyan jön létre a haszonélvezeti jog?

Bár több módja is van, az esetek 90%-ban vagy a házastárs halálával jön létre (úgynevezett özvegyi jogként) vagy szerződéssel alapítják. Élettársak öröklésénél, amennyiben nincs végrendelet, úgy nincs haszonélvezeti jog sem.

A szerződéssel történő alapítás esetén a tulajdonossal köt a haszonélvező egy megállapodást, hogy haszonélvezeti jogot kap a tulajdonon. Ennek számos oka lehet, elég tipikus, mikor a tulajdonos és a haszonélvező megállapodik arról, hogy az ingatlan már túl nagy a haszonélvező számára, ezért vesznek egy kisebbet. Az ingatlan adásvételi szerződésben ezt követően rendelkeznek arról, hogy a haszonélvező haszonélvezeti jogát átviszik az új ingatlanra. Illetve az is előfordul, hogy valaki azért kér csak haszonélvezeti jogot, mert például tartozásai vannak: a haszonélvezeti jog ugyanis nem végrehajtható.

Az özvegyi jognál pedig a túlélő házastárs (aki a közvélekedéssel ellentétben lehet amúgy a férfi is) haszonélvezeti jogot kap az utolsó közösen lakott családi ingatlanon, feltéve hogy a túlélő házastárs mellett leszármazó is örököl.

Meddig áll fenn a haszonélvezeti jog?

Legfeljebb a jogosult haláláig. De lehet más fix idő is, tehát lehet akár 20 évre is haszonélvezeti jogot alapítani. Ha jogi személy javára áll fenn (ez elég ritka, de megesik), akkor legfeljebb 50 évig állhat fenn, akkor is ha többet szeretnének.

A haszonélvező egyébként nem köteles élni is a haszonélvezeti jogával: ilyenkor a tulajdonos használhatja. A haszonélvező ugyanakkor bérbe adhatja a haszonélvezet tárgyát, csak a tulajdonost ilyenkor előbérleti jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos ugyanannyit fizetve bérelheti a dolgot. Ez szintén nem fordul elő túl gyakran.

Gyakori tévhitek a haszonélvezeti jog kapcsán

Sokan hiszik, hogy a haszonélvezeti jog megvédi az ingatlant az árverezéstől. Ez nincs így, a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan is simán árverezhető – legfeljebb az tud elrettentő lenni, hogy haszonélvezeti joggal terhelt, mert ki tudja mikor jut be az ember.

A haszonélvező beleszólhat, hogy a tulajdonos kinek adja el az ingatlant. A haszonélvezet független a tulajdonostól: akkor is fennmarad, ha a tulajdonos eladja a dolgot. Kivéve persze, ha a szerződésben lemond róla a haszonélvező.

Haszonélvezeti jog alapításával csökkenthető a fizetendő illeték. Ez egy butaság, ebben a bejegyzésben leírtam, hogy miért.