Egyre több elvált magyar szülő szembesül azzal, hogy külön élő volt házastársa önálló döntés alapján külföldre viszi közös gyermeküket. A gyermekelvitel ebben az esetben nemcsak érzelmileg megrázó, hanem jogilag is rendkívül összetett helyzetet teremt. Mit lehet ilyenkor tenni? Hogyan segít a magyar és a nemzetközi jog a gyermek védelmében?

A gyermek jogellenes elvitele – Nemzetközi válások és növekvő kockázatok

Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.) 4:175.  §-a szerint a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekbenközösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja – ez alól kivétel, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

A Ptk. alapján a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

Ptk. 4:152 §-a rögzíti, hogy a gyermek huzamos időn át önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön. A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.Ha a szülők között ezen kérdésben vita alakulna ki, akkor a gyámhatóság dönt.

Jogellenes gyermekelvitelről tehát akkor beszélünk, amikor az egyik szülő a másik szülői felügyelettel rendelkező szülő tudta és beleegyezése nélkül a gyermeket a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országból egy másik országba elviszi vagy ebben a másik országban visszatartja – vagyis a láthatást követően nem viszi vissza a megszokott lakóhelyére.

Fontos kiemelni, hogy a külföldi nyaraláshoz / átmeneti külföldi tartózkodáshoz adott engedély nem jelent beleegyezést a gyermek tartós elviteléhez, külföldre való költöztetéséhez.

A jogellenes elvitel megtörténhet úgy is, hogy a gyermeket elvivő szülő megsérti a bíróság vagy a gyámhatóság határozatát.

A globalizáció, a vegyesházasságok és a külföldi munkavállalás következményeként a válások gyakran határokon is átnyúlnak, így a jogellenes elvitel mint jelenség világszerte – így hazánkban is – egyre gyakoribb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon évente mintegy 1.800 gyermek érintett a válásokhoz kapcsolódó elhelyezési döntésekben, és egyre nagyobb arányban merül fel a határokon túli elhelyezés szándéka vagy a jogellenes elvitel veszélye.

Káros hatások és súlyos jogkövetkezmények

A jogellenes elvitel egyrészt komoly pszichés terhet ró a gyermekre, aki gyakran nincs is beavatva a tervezett cselekménybe és csak utólag szembesül azzal, hogy nem térhet haza a megszokott környezetébe, életébe, a felügyelettel rendelkező szülőhöz, másrészt – az elvitelt megvalósító szülőre nézve – súlyos jogi következményeket is von maga után – akár büntetőjogi felelősségrevonással is járhat.

A Hágai Gyermekelviteli Egyezmény (1980)

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló1980. évi Hágai Gyermekelviteli Egyezménynemzetközi jogi keretet ad a gyermekek védelmére nemzetközi helyzetekben, ezzel a jogellenesen külföldre vitt vagy visszatartott gyermekek gyors visszajuttatását segíti a szokásos tartózkodási helyük szerinti országba. Az Egyezmény célja tehát a szülői felügyelet és a kapcsolattartási jog egységes védelme.  

Az Egyezményt 91 ország írta alá, Magyarország 1991 óta részes állam.

Mit tehet, akinek a gyermekét jogellenesen külföldre vitte a volt házastársa? 

Amennyiben az az ország, ahová a gyermeket elvitték szintén tagja a Hágai Egyezménynek, akkor a szülő azonnal eljárást tud indítani a gyermek visszaadása iránt. Az eljárás sikere érdekében célszerű nemzetközi jogban jártas ügyvédhez vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályához (nmfo@kim.gov.hu) fordulni, amely szerv központi hatóságként megadja a szükséges segítséget a kérelem előterjesztéséhez.

(A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya látja el a Hágai Egyezmény magyar központi hatósági feladatait, valamint európai uniós tagállamok vonatkozásában a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet gyermekelviteli ügyekben illetékes központi hatóság feladatát.)

A Hágai Egyezmény értelmében minden részes állam kijelöl legalább egy központihatóságot, amelyek együttműködnek egymással és támogatják a bírói szerveik közötti együttműködést is. A központi hatóságok feladatai különösen:

• felkutatják a jogellenesen elvitt gyermeket;
• ideiglenes intézkedések révén megakadályozzák, hogy a gyermeket további ártalom érje;
• elősegítik a gyermek önkéntes visszavitelét vagy az ügy békés elintézését;
• adott esetben jogi segítséget és tanácsot nyújtanak.

Amennyiben az ország, ahová a gyermeket jogellenesen vitték nem részese a Hágai Egyezménynek, a szülőnek az adott ország hatóságaihoz vagy illetékes bíróságához kell fordulnia az eljárás megindítása érdekében.

Amennyiben a szülő nem tudja, melyik országba vitték a gyermekét, sajnos a központi hatóságok sem tudnak segíteni.

A gyermek nem jár vissza automatikusan! – Hogyan indul az eljárás?

A visszaadás nem automatikus, annak elrendeléséről vagy megtagadásáról bíróság dönt gyorsított eljárásban.

A gyermek visszaadására irányuló kérelmet a Hágai Egyezmény szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a kérelem alátámasztásához szükséges dokumentumokat. Az iratokat a gyermek tartózkodási helye szerinti illetékes bírósághoz kell eljuttatni és azokat el kell látni fordítással. A kérelmet be lehet nyújtani közvetlenül a bírósághoz vagy ehhez az országok központi hatóságainak közreműködését is igénybe lehet venni.

Mit vizsgál a visszaadási eljárásban a bíróság?

A bíróság a visszaadási eljárásban azt vizsgálja, hogy

• a gyermek 16 év alatti-e – mivel a Hágai Egyezmény csak ezen életkor alatt alkalmazható;
• hol volt a gyermek szokásos tartózkodási helye közvetlenül az elvitelt megelőzően – mivel a gyermeket a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országba lehet visszakérni;
• a szokásos tartózkodási hely állama szerint jogellenes volt e az elvitel vagy a visszatartás;
• a kérelmező ténylegesen gyakorolta-e a szülői felügyeleti jogait – annak hiányában ugyanis elutasítják a visszaadási kérelmet; illetve
• fenn áll e a visszaadás megtagadásának valamely oka.

Milyen megtagadási okai vannak a gyermek visszaadásának?

A visszaadás megtagadható, amennyiben

• 1 év eltelt a gyermek külföldre vitele óta és a gyermek az új környezetébe beilleszkedett;
• a kérelmező nem gyakorolta a szülői felügyeleti jogait, illetve hozzájárult a külföldre vitelhez vagy külföldön tartózkodáshoz;
• annak súlyos veszélye áll fenn, hogy a gyermeket a visszavitele testi vagy lelki károsodásnak tenné ki, vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene számára;
• a gyermek maga ellenzi a visszavitelét és elérte már az érettségnek azon fokát, amikor véleménye már számításba vehető.

Miről nem dönt a bíróság a visszaadási ügyekben?

A visszaadási ügyekben a bíróság soha nem dönt arról, hogy melyik szülő alkalmasabb arra, hogy a szülői felügyeleti jogokat gyakorolja – ez egy külön peres eljárás                          
tárgya.

Milyen költségekkel jár egy visszaadási per?

A visszaadási per költsége államomként eltérő, egyes országokban a kérelmező automatikusan kap költségmentességet, máshol kérelmezni kell a költségmentességet, de van, ahol önköltséges az eljárás.

(A költségek vonatkozásában az 1980. évi Hágai Egyezmény minden részes állama nyilatkozatot tehetett.)

Mikor és melyik bíróság jár el jogellenes elviteli ügyekben Magyarországon?

Magyarországon a gyermek jogellenes elviteli ügyekben csak a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el (kizárólagos illetékességgel rendelkezik) és csak abban az esetben, ha a gyermeket Magyarországra hozták.

Van, hogy bírósági eljárás nélkül is megoldható!

Előfordulhat, hogy a hatóságok felszólítására a jogellenes elvitelt megvalósító fél önként visszaviszi a gyermeket a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országba és így peren kívül megoldódik az elviteli ügy. Ma már számos országban lehetősége van a feleknek meditációs eljárásban történő részvételre is, ahol szakképzett közvetítők segítik a probléma békés megoldását.

Mit tehet a szülő, hogy elkerülje a jogellenes elvitelt?

A gyermek jogellenes külföldre vitele megelőzése érdekében

• fontos a válás során minden részletre kiterjedően tisztázni a felügyeleti joggal kapcsolatos kérdéseket;
• kérhető külön engedély előírása a külföldi utazásokhoz;
• kérhető a gyermek útlevelének letétbe helyezése vagy bevonása;
• amennyiben alaposan feltehető, hogy fennáll a külföldre vitel veszélye, mielőbb jelezni kell azt az illetékes hatóságok felé.

Mekkora az esély annak, hogy a gyermek hazatér?

• Az Európai Unió tagállamából: 70–75%-os sikerarány.
• Az Európai Unión kívüli államból: hosszadalmas, gyakran több évig tartó és bizonytalan kimenetelűek a visszaadási eljárások.

Összegzés – A gyors reagálás a kulcs

A jogellenes gyermekelvitel az egyik legsúlyosabb konfliktushelyzet, amely a gyermek biztonságát és stabilitását fenyegeti. Bár a Hágai Egyezmény hatékony keretet ad, a igazi kulcs a tudatos megelőzés és a gyors, határozott jogi fellépés.