Általános szerződési feltételek
Ügyvédi megbízás
Általános szerződési feltételek (ÁSZF)
Jelen Általános Szerződési
Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) irányadók a Gyöngyi István Ügyvédi
Iroda (a továbbiakban: Ügyvédi iroda) részére adott ügyvédi megbízás
teljesítésére, amennyiben a Megbízó és az Ügyvédi Iroda külön ügyvédi megbízási
szerződésben ettől eltérően nem rendelkeznek.
1. Az
ügyvédi iroda azonosító adatai
- Név:
Gyöngyi István Ügyvédi Iroda
- Székhely:
3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 24. 1/7.
- Képviseli:
Dr. Gyöngyi István irodavezető ügyvéd
- Levelezési
cím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 141.
- Aliroda:
3770 Sajószentpéter, Móra Ferenc
utca 26. fsz/1.
3561 Felsőzsolca, Kőrösi Cs.
Sándor utca 27.
- Területi
ügyvédi kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Ügyvédi Kamara
- Kamarai
azonosító száma: 36060960
- Adószám:
18148707-2-05
- Bankszámlaszám:
Budapest Bank Zrt. 10101274-48239000-01004005
- Ügyvédi
letéti számla: Budapest Bank Zrt. 10101274-48239000-02004008
- Telefon:
+36 20 335 3920, +36 48 820 726
- E-mail:
gyongyi.istvan.ugyvedi.iroda@gmail.com
- Honlap: www.gyongyi-istvan.hu
2. Az
ÁSZF hatálya
Jelen ÁSZF
rendelkezései kiterjednek az Ügyvéd és a Megbízó közötti minden szerződéses
kapcsolatra, amelynek keretében az Ügyvéd tevékenységi körébe tartozó
szolgáltatást nyújt a megbízás alapján.
a) Az ügyvédi
megbízás tárgya lehet:
- jogi tanácsadás, konzultáció
- jogi képviselet ellátása,
- okiratszerkesztés,
- okirat ellenjegyzése,
- az előző pontok szerinti ügyvédi tevékenységgel
összefüggésben letét kezelése.
b) Amennyiben
az ÁSZF rendelkezései és a Megbízóval kötött megbízás más feltétele egymástól
eltér, az utóbbi tekintendő irányadónak.
c) Az Ügyvéd
biztosítja, hogy a Megbízó az ÁSZF tartalmát megismerje. Ennek érdekében a
megbízási szerződés megkötésekor az Ügyvéd a hatályos ÁSZF tartalmát okirati
formában a Megbízónak átadja, vagy részére elektronikus dokumentumként megküldi
vagy a Megbízó részére egyéb módon elektronikusan hozzáférhetővé teszi.
d) A megbízási
szerződés aláírásával vagy okiratszerkesztésre vonatkozó megbízás esetén az
okirat aláírásával a Megbízó igazolja, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte és
magára nézve kötelezőnek elfogadta. Ugyanilyen hatálya van az ÁSZF-et
tartalmazó elektronikus dokumentumnak a Megbízó e-mail címére történő
elküldésének, amennyiben a Megbízó annak tartalmát az elküldéstől számított 8
napon belül nem kifogásolta.
e) A hatályos
ÁSZF-et az Ügyvéd a honlapján közzéteszi.
3. A megbízás
Az ügyvédi
megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra
irányul. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de
ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása az Ügyvédet terheli. A
megbízásban nem szabályozott kérdésekben jelen ÁSZF rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
a) Az Ügyvéd
nem köteles a Megbízó által felkínált megbízást elfogadni, ezen döntését nem
köteles megindokolni.
b) Az Ügyvéd
az ügyet a Megbízó tényelőadásainak megfelelően, annak figyelembevételével
látja el. A Megbízó felel az általa szolgáltatott adatok, információk,
okiratok, más bizonyítékok valódiságáért, alaki vagy tartalmi hibás, hiányos,
nem teljes körű voltából, egyéb fogyatékosságából és a késedelmes rendelkezésre
bocsátásukból eredő következményekért.
c) A Megbízó
tudomásul veszi, hogy minden ügyben és a jogi tanácsadás során is számolnia
kell az Ügyvéd szakmai álláspontjától eltérő jogértelmezéssel, a bizonyítékok
eltérő hatósági, bírósági értékelésével, mérlegelésével és az eltérő
jogalkalmazás kockázatával. Az Ügyvéd szakmai álláspontjától eltérő
jogalkalmazás kockázatát – az egységes gyakorlat hiányából, a hivatalos
eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a
Megbízó vállalja.
d) Az ügyvédi
megbízás teljesítésére irányuló eljárást, a szükséges intézkedéseket, a
bizonyítékok felhasználását és a beadványok benyújtását, illetve ezeknek a
tartalmát, sorrendjét és esedékességét az Ügyvéd határozza meg. A Megbízó a
megbízás tárgyában önálló intézkedést, egyezséget csak az Ügyvéd jóváhagyásával
kezdeményezhet. A Megbízó vállalja, hogy a megbízás időtartama alatt mást nem
bíz meg az ügyletben történő közreműködésre.
e) Az ügyvédi
szolgáltatások teljesítési helye – az ügyvédi megbízástól függően a hatóságok,
bíróságok, harmadik személyek előtti eljárást kivéve – az Ügyvéd irodája. Az
Ügyvéd a Megbízó székhelyén, telephelyén, lakóhelyén rendszeres megjelenésre,
szolgáltatásra nem köteles, ilyen eseti eljárásért külön díjat számíthat fel.
f) Az Ügyvéd a
megbízást helyettes ügyvédje, ügyvédjelöltje vagy akár más ügyvédi iroda,
ügyvéd közreműködésével is teljesítheti, kivéve, ha ezt a Megbízó az egyedi
megbízási szerződésben kifejezetten kizárta. A Megbízott a helyettes ügyvéd
munkájáért úgy felel, mintha személyesen járna el.
4. Meghatalmazás
Ha az ügyvédi
tevékenység gyakorlásához a Megbízó képviselete szükséges, a képviseleti jog
létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani az Ügyvéd részére. A képviseletre
vonatkozó meghatalmazást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell az
Ügyvéd elfogadó nyilatkozatát is.
a) A
meghatalmazás feljogosítja az Ügyvédet képviselet ellátására a Megbízót
megillető pénznek vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele
vonatkozásában is. A Megbízó részére történő pénz, vagy vagyontárgy
átvételéről a Megbízót haladéktalanul értesíteni kell.
b) A
meghatalmazás a Megbízó döntése alapján bármikor korlátozható, illetve
visszavonható. A meghatalmazás alapjául szolgáló megbízási szerződés megszűnése
a meghatalmazást is megszünteti.
5. Okirati ellenjegyzés
Az Ügyvéd csak
olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját közreműködésével jött
létre. Az okirat ellenjegyzése során az Ügyvéd az Üttv.-ben szabályozottak
szerint köteles a jognyilatkozatot tevő fél, illetve meghatalmazottja
azonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére.
a) Az Ügyvéd
köteles a közreműködést megtagadni, ha
- a fél a személyazonosságának megállapításához nem
szolgáltat adatot,
- a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy
- az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az
igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és
megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.
6. Iratok átvétele
Az Ügyvéd a
Megbízótól átvett iratok átvételéről a Megbízó kérésére elismervényt ad. Az
iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után az Ügyvéd a megbízó
kérésére köteles kiadni.
a) Az Ügyvéd
nem köteles kiadni a megbízással kapcsolatos fogalmazványait, a Megbízó
utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a Megbízó
érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása
szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az
ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni.
b) Az Ügyvéd
nem tagadhatja meg az iratok kiadására vonatkozó kérést megbízási díj és
költségtérítés meg nem fizetése miatt.
7. A letétkezelés szabályai
Az Ügyvéd az
ügyvédi letétet
- a megbízás teljesítéseként,
- a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények
költségének fedezeteként és azok teljesítésére,
- a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre pénzt,
készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más
okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
a)
A letéti szerződést írásba kell foglalni.
b)
Az Ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően
nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába
vagy őrizetébe az Üttv. eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a
letett pénzt lekötheti.
c)
A letétkezelésre a Magyar Ügyvédi Kamara letét-
és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló
7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata irányadó.
8. A megbízó jogai
A Megbízó az
ügy állásáról és a tett intézkedésekről bármikor felvilágosítást kérhet, az
ügyében az előre egyeztetett időpontban konzultációt kérhet.
a) Az Ügyvéd nem vállalhat el olyan megbízást,
amely Megbízójának érdekeivel ellentétes. Az Ügyvéd nem vállalhat el olyan
megbízást, amellyel összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt
kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés,
vagy ha a korábbi Megbízója ehhez írásban hozzájárult.
b) A Megbízó a megbízási szerződést írásban
bármikor azonnali hatállyal felmondhatja.
9. Ügyvédi munkadíj (megbízási
díj)
A Megbízó az
Ügyvéd szolgáltatásai ellenében az alábbi feltételek szerinti díjfizetésre
köteles.
a) A Felek a megbízási díjat szabadon határozzák
meg. A munkadíjra, az esetleges költségekre vagy annak egyes tételeire az
egyedi Megbízási szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
b) Az ügyvédi munkadíjba nem számít bele a
Megbízó által megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költség. Az ügyvédi
megbízás teljesítése során felmerülő illetékeket és költségeket a Megbízó
fizeti, ezek előlegezésére az Ügyvéd nem köteles.
c) Jogi
tanácsadás során minden megkezdett óra egy órának számít.
d) Az Ügyvéd –
amennyiben a fizetés nem készpénzben történik – jogosult valamennyi
szolgáltatását 8 (nyolc) napos fizetési határidővel számlázni. Késedelmes fizetés
esetén a Megbízó évi 15%-os mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.
e) Banki átutalással történő fizetés esetén a
megbízási díj az Ügyvéd bankszámláján történő jóváírással minősül
teljesítettnek.
f) Az ügyvédi munkadíj kiegyenlítésének
elmulasztása esetén az Ügyvéd jogosult a megbízási szerződés felmondására.
g) Az ügyvédi megbízás gondossági és nem
eredménykötelem, ezért az Ügyvéd az ügyvédi megbízási díjra akkor is jogosult,
ha eljárása nem vezetett eredményre.
10. Ügyfélazonosítás
A jogi
tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt
az Ügyvéd elvégzi az ügyfél azonosítását. Az ügyvéd azt a természetes személyt,
akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel,
személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja. A jogi
személyt vagy más szervezetet az Ügyvéd a nyilvántartó hatóság nyilvántartása
vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja. A közhiteles nyilvántartásba
való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az Ügyvéd – a
személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében –
azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok
képviseletében eljáró személyeket. A magyar állampolgársággal vagy
magyarországi lakcímmel rendelkező személynek az azonosítása során az okirat
ellenjegyzését megelőzően az Ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó
központi adatszolgáltatást igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett
személy vonatkozásában 30 napon belül már sor került.
11. Adatkezelés, személyes
adatok védelme
A Megbízó,
illetve képviselője a megbízás aláírásával az Ügyvéd részére megadja
hozzájárulását a személyes adatai kezeléséhez, az alábbi feltételekkel.
a) Az Ügyvéd adatkezelésére, a Megbízó jogaira
és kötelezettségeire az információs önrendelkezési jogról és információs
szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.), az ügyvédi
tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. (Üttv.), valamint a kapcsolódó Európai
Uniós rendeletek az irányadóak.
b) Az adatszolgáltatás önkéntes. Amennyiben a
Megbízó megtagadja a törvényben előírt kötelező adatszolgáltatást, az Ügyvéd a
megbízást visszautasíthatja.
c) Az adatkezelés célja az ügyvédi megbízás teljesítése,
valamint a Megbízóval való kapcsolattartás.
d) A Megbízó hozzájárulása alapján kezelhető a
Megbízó telefonszáma és e-mail címe. További személyes adatok kezelése törvényi
felhatalmazáson alapul, amelynek célja jogszabályi kötelezettségek teljesítése.
e) Az Ügyvéd a
meghatározott adatokat a megbízás megszűnését követő öt évig, okirat
ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz évig, ingatlanra
vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog
bejegyzésétől számított tíz évig kezeli.
f) Az Ügyvéd gondoskodik az adatok biztonságáról,
így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra
hozás, törlés, továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról.
12. Az ügyvéd titoktartási
kötelezettsége
Az Ügyvédet
titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően,
amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség
független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés
megszűnése után is fennmarad.
a) Az Ügyvédet nem terheli titoktartási
kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben.
b) Az ügyvédi kamara által indított fegyelmi,
vizsgálati és ellenőrzési ügyben – ha annak eredményes lefolytatása érdekében
feltétlenül szükséges az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerése –, az
ügy tárgyához kapcsolódóan az Ügyvédet az eljáró kamarai szervek és a bíróság
előtt nem terheli titoktartási kötelezettség.
c) A Megbízó a jelen ÁSZF elfogadásával az
Ügyvédet felmenti az ügyvédi titoktartási kötelezettsége alól arra az esetre,
ha az ügyvédi megbízási díj vagy költség megfizetésének elmulasztása miatt az
Ügyvéd kénytelen a Megbízóval szemben fizetési meghagyásos, polgári peres,
bírósági végrehajtási vagy felszámolási eljárást kezdeményezni. E felmentés az
Ügyvédet a jogos igényei érvényesítéséhez szükséges mértékben illeti meg.
13. Az ügyvéd felelőssége
Az Ügyvéd a
tevékenysége ellátása során polgári-, büntető- és fegyelmi felelősséggel
tartozik. Az Ügyvéd a tevékenysége során okozott kár megtérítéséért a Polgári
Törvénykönyv szerint felel, azaz köteles a tevékenysége során másnak
jogellenesen és vétkesen okozott kárt megtéríteni.
Az Ügyvéd az
ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítással
rendelkezik. Az Ügyvéd a kártérítési felelősségét a kötelező
felelősségbiztosítása káreseményenkénti legmagasabb összegéig korlátozza, ezt
meghaladóan pedig kizárja.
Az Ügyvéd
felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási
kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól,
ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
A megbízásból
eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül
elévül.
Az Ügyvéd a
szívességi ügyintézésből eredő kártérítési felelősségét kizárja.
14. Értesítések
Az Ügyvéd a
Megbízó részére szóló írásbeli értesítéseket, küldeményeket – amennyiben azokat
nem személyesen veszik át – postai úton arra a címre küldi meg, amelyet a
Megbízó megadott részére.
a)
Az Ügyvéd nem felel azért, ha a megadott név,
cím pontatlansága, változása miatt vagy más, az Ügyvéden kívül álló okból a
kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen.
b)
Az Ügyvéd által a Megbízónak postai úton írásban
küldött értesítések, közlésének időpontja az értesítés Megbízó általi
kézhezvételének napja. A postai úton, az Ügyvéd által a megbízó ismert címére
igazoltan megküldött értesítéseket a felek az elküldést követő ötödik (5.)
munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”,
„cím elégtelen”, „nem fogadta el” vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is
vissza. Az elküldés időpontjának igazolásául az Ügyvéd postakönyve,
feladóvevénye, vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat.
c)
Az elektronikus úton küldött iratok a felek
jogviszonyában a papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal
mindenben egyenértékűnek minősülnek. Az Ügyvéd által elektronikus úton küldött
irat közlésének időpontja az elküldés napja. A Megbízó elfogadja az Ügyvéd
számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita
esetén azt bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldése
tényére, időpontjára és tartalmára vonatkozóan.
d)
Az Ügyvéd jogosult úgy tekinteni, hogy a Megbízó
tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést
követő tíz napon belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás.
e)
Megbízó tudomásul veszi, hogy a szerződéses
kapcsolat fennállása alatt az ügyfél-azonosítás során megadott adatokban
bekövetkezett változásról a tudomásszerzéstől számított 5 (öt) napon belül
köteles az Ügyvédet írásban értesíteni.
15. A megbízás felmondása, megszűnése
Az Ügyvéd a
Megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja.
a)
A felmondási idő a megbízó értesítésétől
számított tizenöt nap. Az Ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó
érdekében eljárni.
b)
A Megbízó a megbízást írásban azonnali hatállyal
felmondhatja.
c)
A megbízás a felmondáson kívül megszűnik a
következő esetekben:
- a megbízás teljesítésével,
- az Ügyvéd vagy a Megbízó halálával,
- a Megbízó jogutód nélküli megszűnésével,
- az Ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.
Záró rendelkezések
A Megbízó az Ügyvéd részére adott
megbízással jelen ÁSZF-et teljes terjedelmében elfogadja.
Jelen ÁSZF 2025. január 01.
napján lép hatályba.